brownie



Sütőtökös vegán brownie (sajtkukac)

.
Ezt a receptet még tavalyi netes kóborlásom közben találtam és persze rögtön kipróbáltam. Olyannyira sikert aratott, hogy egy alkalommal, mikor épp azon törtem a fejem, milyen finomságot süssek az aprónépnek, a kicsifiam megjelent egyik kezében a sütőtökkel, a másikban egy tábla étcsokival, hogy ő akkor meg is oldotta helyettem a feladatot, állhatunk neki a [...]

Mert süti az kell (Konyhapult)

Brownies

12,5 dkg vaj
10 dkg azaz egy tábla étcsoki
3 ek kakaópor
1 csésze cukor (kb 2,5 dl, azaz kb 25 dkg), édesszájúaknak legyen inkább 1,5 csésze
1 csomag vaníliáscukor
2 tojás
1 csésze liszt (kb 17 dkg)
1 kk sütőpor
1 csipet só

A csokit kissé összetöröm, a vajat kisebb darabokra vágom, majd egy fémtálba teszem. Egy lábosban vizet melegítek, és gőz felett megolvasztom a vajat és csokoládét. Ha megolvadt, belekeverem a kakaóport, és félreteszem. Egy másik tálban habosra keverem a tojást a cukorral és a vaníliáscukorral. (Persze akinek van otthon vaníliaeszenciája, azt tegyen bele). Majd belekeverem a lisztet, sütőport, sót, végül a csokis vajat.
A sütőt 175°C-ra előmelegítem, a sütit egy kb 24 cm-es kerek formában elegyengetem, és a sütőben kb 25-30 percig sütöm.

csoki csoki csoki (daily soup)

a munkának nevezett K2 megmászása után az ember lánya csak egy szezon Jóbarátokra és sok csokira vágyik szerintem. persze nem volt otthon semmi csoki, úgyhogy irányba vettem a Culinarist, ahol beszereztem némi sok százalakékos csokit meg marshmellowt és ezzel el is dölt, csoski muffint csinálok. a lelki szemeim előtt megjelentek az olvadt habcukor felhők a szép sötétbarna csokiban. hjajjj…

hozzávalók

  • 100 gramm keserű csoki (85%os kakaótartalommal)
  • 2 evőkanál hagyományos kakópor
  • 2,5 bögre liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 tojás
  • 3 dl tej
  • 3 nagy marék marshmellow
  • 25 gramm vaj
  • csipet só
  • csipet fehér bors
a csokit és vajat gőz fölött megolvasztom és egy marék marshmellowt simára keverek benne. a lisztet egy tálba szitálom, és a kakaóporral meg a sütőporral és sóval borssal öszekeverem. a megolvasztott csokit a szárazanyagokhoz keverem majd hozzáadom a tejet és a tojást, és addig keverem, amig sima sűrű masszát nem kapok. ekkor hozzáadom a maradék marshmellowt és alaposan összeforgatom, hogy mindenhol legyen a tésztűban. kivajazott muffinformába töltögetem, vagy kapszlikba, és előmelegített sütöben tűpróbáig sütöm. kicsit lágy kell maradjon a közepe, a browniehoz hasonlóan.

gesztenye receptjei írta (gesztenye receptjei)

Júliusi receptek:

- Göngyölt csirkemell

- Hortobágyi rakott tészta

- Vörösboros kuglóf

- Könnyű barackos pite

- Topogó

- Nigella féle Brownie

- Burgonyaleves gombával és sonkával

- Brokkolis lasagne

- Túrós cannelloni szilvával

- Kávés torta mascarponéval és túróval

- Tejszínes, gombás csirkemell, burgonyával gesztenye módra

- Lecsó csirkemájjal

Meggyes clafoutis vagy legalábbis valami olyasféle … (Édes kötelesség)

Egy ideje már engem is foglalkoztat a sokak által kedvelt és gyakran elkészített süti, a clafoutis. Vegán szemmel nézve, egy baj van csak vele, az hogy tej és tojás az alapja ennek a valószínűleg eredetileg finom édességnek ( bevallom, az „eredeti” verziót nem kóstoltam ). A tej helyettesítése nem is lenne gond, na de a tojásé … ebben az esetben azért nem ugyanazt a végeredményt kapom a lenmagos víz keverékkel. De azért próbálkozni mindig lehet, én kétszer is nekifutottam, mindkét esetben közepesen jónak ítéltük fáradozásaim gyümölcsét, de azt gyanítom, nem fogom rendszeresen megsütni ezt a desszertet, akkor már inkább valami mást ( gyümölcstortát, piskótatekercset, brownies – t stb. ), amelyek bizonyítottak már az asztalunkon.

Szóval, ez a poszt főként azért született, lássa mindenki, hogy így is lehet ( allergiások figyelem! ), de nem biztos, hogy annyira érdemes ;o)

A receptet egy nagyon jópofa konyhamalactól lestem el és csupán annyit módosítottam rajta, hogy a gluténes verziót választottam, teljes kiőrlésű tönköly liszttel és egy fél doboz selyem tofut is belekevertem a masszába, mivel éppen nem tudtam vele mit kezdeni és ha nem használom el, a kukában kellett volna végezze szegény ( azt meg már mégse, ahhoz túl drága ). Szerintem nem rontott rajta, kicsit krémesebbé tette a sütemény állagát.

( Khm, kicsit megégettem a tetejét szegénynek, pedig az utolsó 5 percben ott ültem a sütő mellett, hogy vigyázzak rá, háát, nem sikerült! )

Elnézést, hogy időhiányból kifolyólag nem fordítom le a receptet, ha igény mutatkozik rá, szívesen megteszem, csak szóljatok! ;o)

Forrás: Pig in the Kitchen


(Cecile konyhája)

A gasztroblogot között nézelődve, vegagyerek receptjei között találtam rá erre a sütire. Nagyon megörültem neki, mert régóta készülök olyan sütit készíteni, ami teljesen tönkönybúzalisztből készül. Eddig valahogy félretettem ezeket a recepteket, vagy a lisztet kevertem fehérrel. Most mindössze annyiban tértem el az eredeti recept leírtásától, hogy belekevertem egy doboz jughurtot is, mert nekem nagyon sűrűnek tűnt a tésztája. Az elkészítése pedig annyira egyszerű, hogy a négyéves lányom is kis segítséggel el tudta készíteni, csak a hozzávalókat mértem ki neki, és a tojást ütöttem bele. Az íze nagyon finom volt, ha nem szólok, miből készült, mások észre sem veszik.
Brownie
Hozzávalók:
15 dkg lágy vaj
25 dkg barnacukor
3 tojás
15 dkg tönkölyliszt
7 dkg kakópor
1 cs sütőpor
1 natúr joghurt
Bevonat:
18 dkg étcsoki
2 dkg vaj
1 doboz tejföl
A vajat kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tojásokat és a joghurtot. Másik tálban összedolgozzuk a lisztet a kakaóval és a sütőporral, majd a másik masszához keverjük. Sütőpapírral bélelt közepes méretű tepsibe öntjük, és 18 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.
A mázhoz a csokit összeolvasztjuk a vajjal, majd a tűzről levéve belekeverjük a tejfölt, és rákenjük a tésztára. Én a tetejét pörkölt mogyoróval szórtam meg.

Snickers szelet (Pákosztos macska konyhai kalandjai)

Szerencsére csak ritkán tör rám olthatatlan vágy Snickers után, de akkor nagyon. Nigella: Egész évben nyári ízek című könyvét gyakorlatilag e recept miatt kértem kölcsön. Ahhoz képest, hogy eddig semmibe se néztem őasszonyságát, ez már a második jó pont, amit nálam szerez.
Merthogy tökéletesen működik a recept, igaz én nem mikróban készítettem.

Fontos figyelmeztetés:Ez egy kalóriabomba, mely mellett a brownies-ok könnyű desszertként szerepelhetnének. Már az elolvasása is hízlal!!!
Hozzávalók:
A tésztához:
225 g finomliszt
75 g cukor
175 g vaj

A töltelékhez:
200 g vaj
400 g sűrített tej
4 evőkanál cukor
250 g sózott földimogyoró

A csokimázhoz:
125 g tejcsoki
125 g 85%-os étcsoki

A tésztát gyors mozdulatokkal összeállítottam. Kibéleltem sütőpapírral egy 20×25 cm-es kistepsit és beledöngöltem. 160 fokos sütőben kb 40 percig sütöttem, míg a teteje egy kis színt kapott. Hagytam kihűlni.

Egy nyeles edényben a mogyoró kivételével kimértem a hozzávalókat és feltettem főni. Közben folyamatosan kavargattam. Ahogy felforrt, elkezdett pöfögni, de hálistennek nem lövöldözött, így égési sérülések nélkül megúsztam. Kb 10 perces kavargatás után érezhetően besűrösödött és kissé karamellizálódott a massza. Ekkor belekevertem a mogyorót és a tésztára simítottam.
Mikor kihűlt, a papírt lefejtettem róla és egy tálcára csúsztattam. Így nézett ki:Vízfürdő felett felolvasztottam az étcsoki-tejcsoki keveréket és bevontam a tetejét. Hűtőbe dugtam, majd egy óra múlva szeleteltem.

Szerintem egész jó lett. Mondhatni remek. A tészta erősen vajas ízű, ami jó kontrasztott ad a csokinak és a sós mogyorónak. A töltelék állaga valami egészen fantasztikus: nem kemény, nem túl ragadós, pont jó.
Kíváncsi lennék milyen lenne ha:
1, Vaníliát tettem volna a tésztába?
2, Kakaós tésztával csináltam volna?
3, A töltelék cukormennyiségét először karamellizáltam volna, aztán adtam volna hozzá a sűrített tejet és a vajat, hogy kicsit intenzívebb karamell íze legyen…?

Nem hiszem, hogy a közeljövőben elkészítem (ki kell pihenni ezt a kalóriamennyiséget), de jövőre talán kísérletezek még vele…

gesztenye receptjei írta (gesztenye receptjei)

tudom, hogy nagyon sokan elkészítették már, ezért semmi újdonság nem is lesz benne…mivel kv bezárta rövid időre a blogját, ezért máshol kellett keresnem…szerencsére sok helyen ráakadtam Nigella csokis brownie sütijére…régóta szerettem volna elkészíteni…mivelén egy gyors fogyókúrába kezdtem, csak kcsit kóstoltam meg… de azt hiszem ebből nem is lehet sokat enni, mert nagyon tömény…akkor jó, ha a teteje olyan kis ropogós, belül pedig folyik…nem kell megijedni másnapra lesz igazán jó, akkor már nem igazán folyik…arra kell vigyázni, hogy ne legyen túlsütve…azt hiszem pont eltaláltam…a családom vaníliafagyival ette…és evés közben olyan kis hümmögő hangokat adtak ki magukból… ebből megállapítottam, hogy teljes a siker… egy jótanács…csak akkor készítsük a teljes adagból, ha vendégeket várunk, vagy nagyétvágyú a család, mert egy szelet is nagyon laktató…

Nigella féle brownie:

Hozzávalók: 37,5 dkg puha, sótlan vaj, 37,5 dkg jó minőségű étcsokoládé, 6 tojás, 1 kávéskanál vanília-kivonat (én vaníliás cukrot tetem bele),30 dkg finom szemű kristálycukor (a receptben 50 dkg volt, ezt lecsökkentettem), 22,5 dkg finomliszt, 1 csipet só, 30 dkg apróra vágott dióbél.

Elkészítés: Melegítsd a sütőt 180 fokra, bélelj ki egy tepsit sütőpapírral, az oldalát is érje! A vajat és az összetördelt csokit egy mély tálba tedd, vízgőz felett lassan olvaszd és keverd össze, majd hűtsd ki. Egy másik tálban keverd kis a tojást a cukorral és a vaniliával, legyen jó habos! Egy harmadik tálba mérd ki a lisztet és keverd bele a sót. Ha a csokis vaj kicsit lehűlt már, keverd hozzá a tojásos cukrot, keverd el, míg egyneművé nem válik. Add hozzá a diót és a lisztet, majd szépen dolgozd ki! Öntsd bele a kibélelt tepisbe! Kb. 25 percig süsd! Akkor jó, ha a teteje száraz és világosbarna, de belül még ragacsos. Állandóan ellenőrizni kell!

Nagyon finom, érdemes kipróbálni. Jóétvágyat hozzá!

Túró és cipősdobozkivonat (Táplálék)

Igen, hajnali
három és négy között vagyok, és
blogbejegyzést írok. Vihar van kinn, de nem ezért
nem tudok aludni. Azért nem tudok aludni, mert felébredtem
arra, hogy valamilyen állat mászik a lábamon,
márpedig erre utálok ébredni, és így
maradtam. Az utálattól. Persze mire felkapcsoltam a
villanyt (negyedmásodperc), megtaláltam és
felvettem a szemüvegem (fél másodperc), az engem
felébresztő állat eltűnt az ágyam mögött,
vagy valahol a könyvespolc környékén, és
én nem mentem utána, de visszaaludni nem tudok, úgyhogy
net. És akkor már bejegyzés.

Még itthon, de már tényleg nem sokáig.

Főzésileg: brownie
(pompás) és egy elég jó túróssüti, már
megírtam valaki másnak, majd a bejegyzés végére
bemásolom.

Mostanság búcsúzósan. Valamennyi
fontos emberemmel beszéltem az elmúlt két
hétben. Ami jó, azt hiszem gyakrabban kellene
elköltöznöm az országból, mert így
aztán szakítok ilyesmire időt, mármint régi
emberekkel beszélni.

Aztán egy váratlan fordulattal keresni kezdtem
valamit abban a cipősdobozban, ahol a fontos dolgokat tartom.
Emlékek, régi koncertjegyek (csak a jók),
belépők és szórólapok (oxford és
milfrord sound), képeslapok és levelek. És itt
találtam meg Cs leveleit, akivel egy időben leveleztem,
megszakításokkal ugyan, de évekig. Mert ez nekem
jó volt. (vö. toxikológia előadás és
nevetgélés). És most bemásoltam ide egy
idézetet, mert énszerintem ez nektek is jó lesz.
Remélem nem haragszik meg érte. (és megragadom
az alkalmat, késve ugyan, de boldog névnapot neki)

„Történt
vala egy – nem túl – szép hétköznapi
napon, hogy V. városában járva kelve egy
vasáruboltot kerestem. Ahogy mentem mendegéltem,
egyszer csak egy szűk utcába érve egy buszra lettem
figyelmes, ami centiről centire araszolva próbált
átmanőverezni néhány szabálytalanul
parkoló autó között. A mutatvány
annyira lekötötte a figyelmemet, hogy nem vettem észre
a járda közepén tátongó, nyitott
fedelű aknát. De nem ám holmi aprócska
csatornafedél volt az, nem. Egy méterszer méteres,
feneketlen üreg, melynek az alján talán még
kihegyezett mérges karók is meredeztek. Mire
észrevettem eme sötéten tátongó
veszedelmes csapdát, persze már késő volt.
Egyik lábammal még a biztonságos anyaföldön
(vagy inkább anyabetonon?) álltam, de a másik
már a mélység fölé lendült, s
kis híján maga után rántott. Szerencsére
gyorsan ocsúdtam. Arra ugyan már nem volt időm, hogy
visszalépjek, s a lendület is előre hajtott, de volt még
egy reményem. Mégpedig az, ha kihasználom ezt a
lendületet és megpróbálok átrugaszkodni
a túloldalra. Ez a döntés csupán egy
pillanat műve volt és tekintve, hogy csak az egyik lábam
rugóit használtam, nem csoda, hogy nem a dolog nem
sikerült tökéletesen. A túloldalra érkezve
ugyanis megakadtam az akna félrebillent lemezfelelében.
Ekkor aztán végképp elvesztettem az
egyensúlyomat. Előrebuktam és – elkerülendő a
frontális pofáraesést – átfordultam a
vállamon és kigurulva az esésből talpraálltam.
Az általam keltett különös zajok felkeltetették
az előttem haladó idős házaspár figyelmét,
akik felém fordítva fejüket már csak azt
láthatták, hogy egy bravúros és
egyszersmind elegáns tigrisbukfenccel átvetem magam a
nyitott akna fölött, majd könnyedén talpra
pattanok, s mintha mi sem történt volna, megyek tovább.
Szerencsésebbek voltak a busz utasai, akik végigkísérhették
az eseményeket, így láthatták a vetődést
megelőző páratlan és utánozhatatlan
táncélpéssorozatot, amit kellő ámulattal
honoráltak.

Hát röviden ennyi.

A következő számban egy
érdekes madárlábfelismerő történetet
olvashatsz."

 

Most jelzem, hogy a madárlábfelismerő
történetet sosem olvastam végül, de ha
megtalálnám egy motorozás történetét,
azt is idemásolnám, mert azon – emlékeim
szerint – hangosan hörögve nevettem. A fenti történet
keltezéséről annyit, hogy kb. 13 éve
történhetett, a levél egyéb eseményeit
figyelembe véve.

Nektek további szép napot és
dögöljön meg az az aljas szemét bogár!

 

Túróssüti:

A tésztához:
200 g liszt, 140 g vaj, egy ek. tejföl, egy ek. cukor, egy
tojássárgája és csipet só

 

a lisztben elmorzsolom a hideg vajat,
összegyúrom a többi hozzávalóval majd
minimum egy óráig hűtöm.

A kihűlt tésztát -
lehetőség szerint minél kevesebb liszten – vékonyra
nyújtom és kibélelem vele a formát és
ismét lehűtöm.

Közben 250 g túrót,
175 g tejfölt 3 evőkanál cukorral és egy vaníliás
cukorral és három tojássárgájával
összevekerek. Én leturmixoltam, hogy teljesen sima
legyen. A végén beleforgattam négy tojásfehérje
két evőkanál cukorral keményre vert habját.
Vajjal kikent, morzsával megszórt formába
öntöttem.

A formát (ami űrtartalomra egy
tortaforma felének felel meg) forróvízzel telt
tepsibe állítottam, és így tettem a
sütőrácsra.

170 fokra előmelegített,
légkeveréses sütőben (ez normál sütőben
190-200 foknak felel meg) 40 percig sütöttem. A teteje még
rezgős és nagyon feljön, akár egy felfújt,
de tovább ne süssük, nem szabad kiszárítani.


A süteményt a formában érdemes hűlni
hagyni és csak, a már teljesen kihűlt sütit
kifordítani, így nem lesz mélyedés a
tetején, mert erősen összeesik. Magában is remek
volt, de bármilyen pirosgyümölcsös öntettel,
vagy meleg sárgabarack lekvárral pompás.

ui: éppen eltelt megint egy év. Most már 35. Itt lehet gratulálni, csak tessék, csak tessék.  

Nagyoncsokoládés omlós lepény (Dalla cucina, per te)

Hogy csokoládés sütemény mennyi féle létezik, azt nem kell bizonygatni. Legtöbbször kevert tésztába kerül a csokoládé, mint ahogy a Sacher-tortában, a brownie-ban, hogy csak néhány klasszikust említsek, vagy krémként a tészta közé, fölé, köré, mikor hogy.
Kelttésztával kapcsolatosan még nemigen találkoztam vele, vagyis igen, de tényleg nem megszokott. Valahogy nem tudtak ők megbarátkozni, a csokoládé, meg az élesztős, puffadt tészta. Bár a finom fehér kenyér Nutellával … hmmm, méghogy nem jó a kelttészta vele!! Erről aztán sok-sok gyermekember tudna áradozni…
Olmós tésztán is ritkán találkozni vele, legalábbis hazánkban teljesen ismeretlen. Én legalábbis még sohasem futottam össze vele.

Levelet kaptam még régebben egy kedves Olvasómtól, aki leírja, milyen fantasztikus, csokis süteményt evett Rómában. Leírása alapján egy csokoládés, mandulakrémes, finom lepény lehetett, aminek a tetejét még fehér- és keserűcsoki-forgácsokkal is megszórták – és ami leírása alapján igencsak mély kulináris nyomot hagyott benne. Válaszomban megírtam, hogy a fent nevezett, elég jól behatárolható étteremben sajnos még nem jártam, ezért ugyan nem ismertem rá a süteményre, de a csokis lepény igen elterjedt az olasz cukrászok között – mivel a különböző töltelékkel, rávalókkal készült omlós lepény amúgy is nagy népszerűségnek örvend Itáliában.

Crostatának vagy torta-nak hívják ezeket a lepényeket, ha az omlós, vajas tésztából készült alapon vékony réteg fekszik. Ezeken aztán a gyümölcsök teljes hadát megtaláljuk, de csokoládés, mandulás, mogyorós, tejszínes, chantilly-krémes és még ki tudja mennyi minden lehet. Ha tésztára lekvárszerűen befőzött gyümölcsöt tesznek, és a felső tésztát rácsszerű csíkokban teszik a tetejére, akkor crostata lesz belőle, különben pedig torta-nak nevezik ezeket a rendszerint kerekformájú, tömény, de nagyon finom süteményeket.

Hogy a kedves Olvasóm milyen süteményt evett, annak a nevét sajnos pontosan ő sem tudja (idézni nem szeretnék a levélből, de a leírása alapján szinte elémtárult egy cukrászda azzal a mindent átlengő, finomságos, mandulás, gyümölcsös illatával), de egy kicsit hasonlatos lehet ehhez a csokis süteményhez. Nagyon egyszerű, leginkább a hihetetlen csokisságával tűnik ki, de tovább lehet még turbózni. További csokis lepénykék is várnak még postolásra, hátha sikerül megtalálni ezt az ízvilágot!! 

Csokoládés omlós lepény

Nagyoncsokoládés omlós lepény

Az omlós tésztához
250 g liszt
125 g vaj
100 g cukor
1 csipet só
2 db tojássárgája (vagy 1 db tojás) 
2-4 ek tej
A szimpla csokoládés krémhez 
150 ml tejszín (30%-os) 
1 ek cukor 
1 csipet só 
60 g vaj (kézmeleg)
225 g étcsokoládé (70%-os)
50 ml tej (1,5%)
     A 1,5-szeres csokoládés krémhez
     225 ml tejszín (30%-os)
     1,5 ek cukor
     1 csipet só
     90 g vaj (kézmeleg)
     340 g étcsokoládé (70%-os)
     75 ml tej (1,5%)
A tetejére
1 ek kakaópor

A hozzávalókból a megszokott módon omlós tésztát gyúrok. Legalább fél órára hűtőbe teszem, közben a sütőt légkeverésen 160 °C-ra előmelegítem. Egyenletesen kibélelek vele egy 28 cm-es, cakkos szélű, kerámia lepényformát, villával megszúrkálom, hogy ne púposodjon fel és 20 percig sütöm. Kiveszem a sütőbel és lehűtöm. 
Egy lábasban a cukorral és a sóval felfőzöm a tejszínt, majd félrehúzom, de nem kell hűteni. Beleteszem a vajat és a darabokra tört csokoládét és addig kavarom, amíg el nem olvad a langyos masszában. Most hagyom kihűlni, akkor belekeverek egy nagyon kevés tejet. Egy fényes, egynemű masszát kell kapnunk, ha netán csomós lenne, egy-két kanál hideg tejet kell még belekeverni. (De minél kevesebbet, nehogy a krém a teljes kihűléskor túl folyós legyen!)
A krémet rásimítom a készre sütött omlós tésztalapra és hűlni hagyom. A végén vastagon megszórom a kakaóporral. Ha teljesen kihűlt, vágható szilárdságúnak kell lennie.
A krém hozzávalóit a másfélszeresére is lehet növelni, annyival vastagabb lepényt kapunk (ami még bőven elfér a lapos piteformában is), de a képen láthatót szimpla adagból készítettem.
1 db 28 cm-es cakkos sütőforma /

Oldal 6 - 7« Első...34567