mit főzzek ebédre



Kölessel rakott kelkáposzta (Manókonyha)

Reggel nézegettem újságokban, hogy mi jót főzzek ma ebédre. Eredetileg csirkemellből terveztem valamit, de megpillantottam ezt a rakott kelkáposzta receptet és eszembe jutott, hogy van kisebb fej kelkáposztám, amit már jó lenne elhasználni. Így a hús ment a mélyhűtőbe, mi meg nagyon finomat ebédeltünk

Háromhagymás sajtleves (Étel, ital, kicsi Vú)

A közértbe indulás előtt öt perccel, amikor még mindig azon tipródtam, mit főzzek ebédre, bevillant egy régi sajtleves receptje a Nők Lapjából. Felütöttem gyorsan a receptes mappámat és a levesek közül kikerestem az ominózus sajtosat. Testhez álló volt,   épp kornyadozott egy póré az erkélyen és volt két darab sajt is itthon.

Bő lére eresztve, VKF. XX. összefoglaló I.rész (Mixed pickles)

 

 64 blogger 87 pályaművet készített a leves VKF-re.

Ebből 59 zöldségleves, ezen belül 29 krémleves.

A többi hús-vagy húsos leves,  halas-vagy tengeriherkentyűs, édes mindössze 8 .

 

Fő tanulságként az vonható le, hogy sokan nem kedveltük gyerekkorunkban a levest, de aztán rákaptunk. Aki még nem, az későn érő tipus:)


Engem nagyon meglepett, hogy többségben vannak a zöldséges levesek, de ha belegondolok, ez készül el leghamarabb, ráadásul igen jó is, tehát ott a pont.


Többeknél fordult elő fő alakotóelemként: sütőtök, zeller, fokhagyma, hagyma, gomba.

Idegen tájakra is többen kalauzoltak, vezet az indiai jelleg, bár  thai és japán ételekről is írtatok.

Külön öröm számomra, hogy azok is beszálltak a játékba, akik amúgy nem hívei a levesnek.

                                              ***********************

 

Dibbuknál rozmaringos raguleves készült, ami ugyan karfiolnak  indult, aztán környülállások, hozzávalók előtüremkedése miatt végül dús raguvá változott, rozmaringgal bolondítva. Tanácsát követve  némi csípőspaprikával férfias komorság kölcsönözhető a levesnek, de szerintem anélkül is egészen remek lehet.

 

Vesta új versenyző a bloggerek között, padlizsánkrémlevest készített sajtchipsszel. Ő ugyan elkötelezett padlizsánrajongó, de mivel a család annyira nem osztozik ebben, körmönfont (és ismerős) módon krémlevessé lényegíti az alapanyagokat. Ez utóbbiak magukért beszélnek, nem lehet rossz egy olyan leves, amiben a padlizsán mellett a gomba és a bor is szereplő, nekem mégis legeslegjobban a hozzáadott őszi napfény tetszett.

 

 Max kitett magáért, háromféle levessel állt elő, illetve nem is ő, hanem Pannicica. Első pályaművük alapanyaga a méltatlanul hanyagolt csicsóka, ebből készült krémleves. Ebben a receptben kakukkfű emeli ki az ízeket  és még azt is megtudhatjuk, hogy milyen előnyös tulajdonságai vannak a csicsókának. Nekem nagyon tetszik , nem gondoltam még rá, hogy ebből a zöldségből levest főzzek.

 Második a sorban szintén alkotótársa, Pannicica keze munkája, a gyömbéres raguleves. Alapos munka, ebben a posztban a gyömbérről tudhatunk meg érdekességeket. Maga a leves gazdagon van telepakolva mindenféle jósággal, Max hozzágondolta még azt is, hogy milyen levesbetéttel fogja ő ezt enni legközelebb.

 Egy legényes húzással a harmadik pályamű a szellemesen dermesztett levesnek :) titulált kocsonya. És végül is miért ne, levesként kezdi a fazékban, aztán rezgő egytálaéltelként végzi a gyomrokban. Ráadásul a titkos összetevő mibenlétére, a füstölt szalonnabőrkére is fény derül.
Ha valaki szeretne belőle, reggeliidőben járjon Maxék felé.

  

Gabojsza rezignáltan állapítja meg posztja elején, hogy ő bizony öregszik. Ezt a következtetést abból vonja le, hogy mostanában szívesen eszik levest. Aztán hozzáteszi, hogy a család  lány tagjai azért nem is annyira akarnak mindig levest, ebből én meg arra következtetek, hogy inkább a családfő indult rohamos korosodásnak.:) Húsleves-fronton az anyósé az etalon, szerencsére illatos gombalevesére büszkén tekint, teljes joggal,  én is szívesen megkóstolnám.

 

Zsú sokunkhoz hasonlóan sokáig nem rajongott ezért a műfajért, talán ennek köszönhetően titulálják mai napig rémlevesnek a krémleveseket. Eredetileg két levessel akart pályázni, végül részletes leírást a rozmaringos húsgombóccal dúsított zöldséglevesről olvashatunk, ami már magában is ínycsiklandó. Ők a hedonizmus jegyében még sajtos melegszendvicset is ettek hozzá.

  

Zsuzsa, a Mézesmadzag blog házigazdája vöröslencselevest főzött rizzsel. Bár maga a recept libanoni, a hozzávalók valóban nem annyira egzotikusak, hogy ne próbálhatná ki bárki. Nekem külön tetszik a lencse és rizs párosítása, azon túl, hogy egészséges, valóban igazi melengető leves .

Könnyű annak, akinek két blogja van, nekünk meg szerencsénk.Egyik abszolút kedvencem, Zsuzsa krumplilevese másképpen,  és hogy mitől másképpen, ez a posztban kiderül. És ott van még a pazarságos medvehagymás galuska is a maga szép ződ színével, teljesen lenyűgözött.

 

Vica, a Gumimacik blogról szerényen megjegyzi, hogy ő nemigen szokott levest főzni, majd  rögtön két levest is elénk tálal:) Az egzotikusabb ízvilágú currys burgonyakrémlevessel az indiai konyha iránti vonzódásának tesz eleget, vaníliás baracklevese pedig desszert jellegű. Remélem a levesfőzés ezek után nem csak a terveiben mutatkozik meg.

 

 

Karfiolkrémleves karfiolbetéttel. Ez a szépen alliteráló pályamű Rossa Mela keze munkája. Eredetileg nem ez volt a terve, sőt, a gasztronómiának ez a szelete is  talán csak mostanában kezdte érdekelni. Nem tudom, mi jöhet még ez után, ha ez jelenti a kezdeti érdeklődést. Esetünkben a karfiolt sajttal párosítja, nekem külön tetszik a tetejére szórt chilis mogyoró.

  

Napmátka a nomád portán termett házi alapanyagokból főzött. Emiatt nem is kicsit irigylem, nincsen jobb a friss zöldségeknél. Nála, igen bölcsen, az kerül mindig a fazékba, ami épp terem, elnevezni sem szokta a leveseket, csak úgy megeszik jóízűen. Most mégis kivételt tett, a leves neve találóan  őszi gazdaleves vadsóskával . Igazán jól hangzik és nem a csak a neve…

 

 

Kisvirág tortellini in brodoja igazi klasszikus . Az elkészítésénél is a hagyományos alapossághoz tartotta magát, és bár a hússal nem volt megelégedve, igazán remek és igényes fogást tudott feltálalni. Külön érdemrend jár a fantasztikusan jó kinézetű és sok munkával járó tortellinikért.  Ahogy ő is mondja, pepecs, munkás, de megéri:)

Szerencsére kiheverte a fáradalmakat és ez után a nagy olasz meló után még volt kedve nekiállni egy zellerkrémlevesnek is. A rémes menza okozta előítéleteit úgy tűnik sikerül talán kihevernie, ez az ízélmény remélhetőleg végleg meggyőzte arról, érdemes ilyet is főzni.

  

Fokhagymakrémleves sajtgombóccal. Gigi családja nagy híve a leveseknek, ebből következik, hogy eddig is sok ilyesmi került fel a blogra, ez aztán komoly fejtörésre késztette. Ennek eredményeképp egy, a  vámpírok elűzésére is alkalmas, dúsan fokhagymás leves készült. Félreértés ne essék, imádom a fokhagymát:) Az már csak málna a habon, hogy snidlinges sajtgombóckákat is kreált hozzá. Lehet, hogy Dracula nem rajongana érte, de én szívesen kanalaznék belőle.

 

  Maci mostanában sajnos igen elfoglalt, de szerencsénkre azért a nagy rohanásban szakított időt rá, hogy csak úgy félkézzel összedobjon egy remek gorgonzola krémlevest. Persze ez a "félkézzel" is a szokásos igényességet jelenti, Maci-módra. Eredetileg rizotto készült volna, de egy hirtelen fordulattal krumpli került a hagymára, ennek egyenes következménye lett a körtével dúsított tejszínes leves. Logikus, hát nem?:) Nekem mindenesetre az, és mélyen egyetértek a néhai Jánosbácsival…

    

 

Gyorsan és könnyen elkészíthető következő leveskedvelő pályázónk tányérbavalója. Cserében viszont rakhatunk bele bort és melegítő fűszereket, ráadásul még nagyon finom is. Kóstoltam, ha nem is az övét. A kisebbségben lévő édes ízeket kínálók közé tartozik Moes gesztenyekrémlevese. Sajnos arra rádöbbentem már hamarabb is hogy közeleg a karácsony, ez a leves pedig mindenképp megállja a helyét az ünnepi menüben is.

 

Ági főzött, méghozzá háromfélét is. Levesei szépen átlényegülnek elő-és főétellé, a végén pedig még desszert is van, szóval komplett menü levesekből, rá sem lehet azt mondani, hogy félmunkát végez.
Első fogás a gesztenyés gombakrémleves, különleges, bár nem domináló  alkotóeleme a vajretek, koronája a gesztenyerizs.

 

Én már ezzel szívesen jóllaknék, de jön a főfogás, a minestrone. Osztom a vélemyényét, szerintem is ahány ház, annyi minestrone, az én házamban például ez is szívesen látott vendég lenne.

És hátravan még a feketeleves, illetve a kalácskrutonnal kínált, egzotikussá fazonírozott sütőtökös mangóleves. Nem igényel sok pepecselést, nem hétköznapi, mit is mondjak még? 

Esetleg azt,hogy nekem is, nekem is!!:)

 

  

Chowder vörös sügérrel. Minimálna levese már a mai, kifinomultabb énjét tükrözi. Leveskedvelők ők is, és nagyon rendes apukája lehet, mert külföldi útjain más szinte nem is hiányzott neki, mint egy tányér jótékony leves. Vegetariánus receptet fejlesztett tovább, de én bizony arra a bizonyos Tündi-levesre is kíváncsi lettem volna. Jó, tudom, akárkinek nem jár:)

  

 Nem csak hangyáknak, ajánlotta levelében Lilahangya az asztalukra került ételt. És igaza van, mert sherrys hagymalevese sáfránnyal, mandulával akárhol sikert aratna. Spanyolos ízek ihlették, és súlyos mandulafüggőségben szenvedő énem számára a tetejére szórt pirított manduladarabkák külön  emelik az élvezeti értékét.

 

Kismacs szerencsére kedveli ezt a műfajt, bár ezidáig inkább a jól kitaposott csapásvonalon haladt. Mélyen egyetértünk: levesről ismerszik meg a jó szakács. Neki sincs mit szégyellnie,  alföldi krumpligombóclevese a tartalmas, de nem mégsem hétköznapi levesek közé tartozik.

 

 

Renata, a Lét-tudatos konyha bloggere számára sem okoztam nagy megrázkódtatást, minden nap kerül leves az asztalra. Mai ajánlata gyökérzöldségleves sárgaborsópelyhes gombóckákkal. A leves is igazán ígéretes, de a gombóckák még jobban tetszenek, jó ötlet.

 

 

Paszternákos mulligatawny  készült a kakaóscsigán. Zsófitól megtudhatjuk, mit takar ez a kifejezés, azt is, hogy bespájzolt rengeteg sok zöldséget, de koriandert nem kapott..Persze nem ez a lényeg, hanem a selymes, fűszeres, vadrizzsel dúsított leves.

 

Baba megjegyzésén jót mosolyogtam, örült neki, hogy végre olyan a vkf témája, amire még véletlenül sem tud sütit becsempészni. Aztán mégis eszébe jutott a zuppa inglese, de megkönyörült rajtam:) Alaplé felhasználásával spanyolos hagymalevest főzöttl, konyakkal bolondítva.

Ő szintén kétfélét készített erre a fordulóra, második pályaműve a sajtos zöldségkrémleves. Sajnos a család többi tagja nem méltányolta az igyekezetet, pedig mind a kettő igazán nagyon jó lehetett.

Csak halkan mondom, engem kellett volna ebédre hívnia:)

 

Tilosaza  almalevese csirkével főtt együtt, igazi, Nagyiféle, családban öröklődő receptalapján.Izgalmas párosítás, némi citromlével még pikánsabbá téve,érdemes kipróbálni. Ő szintén új szereplő a VKF-ek történetében, örülök, hogy rászánta magát.

 

Ha már szezonja van, főzzünk tököt. Így tett Len is, akinek szintén ez az első vkf-e. Kókuszos sütőtökkrémlevesét gyömbérrel, fahéjjal fűszerezi. Akinek ez nem lenne elég, a tetejére pirított dió kerül. Igazi borongós napokra való finomság.

 

 

Kicsi Vúnak szerencsére szintén nincs ellenére  némi leves. Azt írja, ebben a témában nemigen kísérletezik, ez a remek kéksajtos brokkolikrémleves mégis egy hirtelen ötletnek köszönhető. Általában az ilyen ötletekből szoktak jó dolgok kisülni, most sem volt ez másképp, ajánlom figyelmetekbe.

 

 

Nosalty szerencsére nem csigáz bennünket, milyen borokat kóstolt, minden esetre ennek tudja be a poszt rövidségét:) Nem egy nagy rajongó, de hideg napokon azért egy krémlevest ő sem vet meg. A kedvünkért most sáfrányos karfiollevest főzött, ami igen jól sikerült és ha szépen kéritek, talán a borok mibenlétét is elárulja…

 

 Még egy édes leves, Vega Vera konyhájából, aki szintén a gesztenyét választotta alapanyagnak. Mazsolás gesztenyelevese roppant egyszerűen elkészíthető és valószínűleg nagyon finom lehet. Külön kiemelném, hogy tejallergiások is fogyaszthatják.

 

  

Okostojás és családja sem megy világgá, ha nem ehet levest, de azért a sváb fokhagymalevest egyikőjük sem utasítja el. Tesz ugyan egy sanda utalást arra, hogy ha már egy valaki evett, a többinek is muszáj, hogy az odőr ne teperje le, de én inkább arra szavazok, az íze miatt szeretik:)

 

 

Manóanyó blogja olyannyira friss, hogy ez az első posztja, talán ebből is kiderül, szintén barátja a leveseknek. Újabb jó kis gombás étel, és a véletlenek összjátékának köszönhetően szintén szép színű zöld gombaleves :) Remélem, a kezdeti lelkesedés nem hagy majd alább:)

 

 

A Kalinka tesóknál Partizán Orsi egy különleges étel leírását osztja meg velünk. Többféle recept hatására készült a csípős banánleves garnélával, a keleties ízvilág jegyében. Most még a galanga sem maradt le, és a figyelmeztetés sem, vigyázat, csípős! Izgalmas darab de én egyéb izgalmas híreket is várok tőlük!!

 

 

 

Zsúrkenyér mentegetőzik a levese miatt, de nincsen azzal semmi baj. Jó gulyást főzni nem egyszerű . Ugye mindenki tudja, a gulyásfőzéshez elengedhetetlen a pilseni sör, szűzdohány , szivarka?:)  Azért figyelek a részletekre is, szegény női népekkel megcsináltatták a rabszolgamunkát, majd szépen elküldve őket gyerekestől, férfiasan mulattak a bogrács fölött. Persze csak viccelek, de még ha így lenne, akkor is felmenteném, annyira tetszik a poszt elejére betűzött idézet.

 

Más is felnőtt a leveshez,  de nem is ez a körülmény befolyásolta igazán. Gabriella kislánya idén nyáron nagy levesfogyasztó lett, ez is meglehetős inspiráció, azt hiszem. Banános sütőtökleves készült nála, kókusztejjel, curryvel ízesítve az új ízek jegyében. Remélem az aprónépnek is ízlett!

 

 

Grenadine húslevese maceszgombóccal szintén a nagy  klasszikusok egyike. Írásában beavat minket abba is, mit jelent számára a húsleves. Szerinte az élet esszenciája, azt hiszem ennél szebben nem is lehetne jellemezni egy számunkra kedves ételt. A maceszgombóct pedig mindenképp kipróbálom! (Egy, csak egy dolgot hiányolok:eszperentében nem lehetett volna?:))

 

A Nookedliblogot komoly gasztronómiai földrengés rázta meg, erről kizárólag a tök-király tehet. Ám felfedező kedve mégis új utakra vitte, saját receptet kreált,  szépséges színű céklaleves született. És a végén a meglepetés, ő is megvan leves nélkül:)

 

 

Dr. Peppernél különböző rémes dolgok történtek. Először is: nincs oda a levesért. Aztán szegény ennek ellenére mégis összadobott egy ígéretes paradicsomlevest, erre mi van? Szerkesztés közben elrepült a poszt a cybertérbe. Aztán meglett mégis. Erre belekapaszkodott a karma karma, ennek következtében súlyos géprongálást követett el (pedig a Férj már régen megmondta!), lezúzta a laptopját. Ez már nekem is sok volt, ennyi technikai bajsággal a hátam mögött:) Hogyan lett ebből mégis VKF poszt, elolvashatjátok nála.

 

Lorien volt az én egyik titkos "befutóm", biztos voltam benne, hogy nem hagyja hidegen a téma. Zászlójára hímezve ez áll: Ha szombat, akkor hal! Ennek jegyében készült a pikáns halleves, nem hétköznapi fűszerekkel ötvözve. Kicsit csípős lett, de tuti biztos, hogy sokan állnának sorban érte ha valahol kifőzdét nyitna.

Másik pályaműve a tyúk-és-tojás problémához hasonló kérdés elé állítja, majd ezen bölcsen túltéve magát  nekikezd a marhahúsleves előállításának. Érlelt marhafartőnél nem adja alább, és azt sem bánja, ha túltermelési válság fenyegeti a konyhát. Akinek a leves receptje nem elég, megtudhatja a májgombóckészítés titkait is.  Alapos és szakszerű. Vagyis hozza a megszokott formáját:)
 

A következő írás az indiai gasztronómiába kalauzol. Mennyei Mignon lencseleveséhez sem kellenek különös, nehezen megszerezhető dolgok, a végeredmény pedig magáért beszél. Aki eddig idegenkedett az új ízektől, a recept alapján most kipróbálhat egy egyszerű , mégsem hétköznapi levest.

 

folyt.köv.

Hirtelen ebéd (à labeck)

Csirkemell-szelet, színes paprikás rizs, sült hagyma

Szombaton rászántuk magunkat egy nagyobb bevásárlásra, ideje volt feltölteni a mélyhűtőt. Hogy aznap mit főzzek, arról halvány ötletem sem volt, felmerült, hogy majd valahol útközben eszünk valamit, de mivel igazából egyikünk sem szeret vásárolni, mire végeztünk, már csak hazajönni volt kedvünk. Így próbáltam valamit kitalálni ebédre.

A csirkemell kézenfekvő volt, azt vettünk is, tehát egyet négy szeletre vágtam, és a változatosság kedvéért flekken fűszerkeverékkel szórtam be – só, bors, kömény, majoránna, pirospaprika, koriander van benne – és egy időre a hűtőbe tettem.

Elővettem a fagyasztóból egy pici doboz ledinsztelt, háromféle színű paprikakockát. (Amikor ilyen színes paprikát veszek, gyakran túl nagy a mennyiség ahhoz, hogy egyszerre felhasználjam, ezért ilyet szoktam tartalékolni.) Megfőztem egy adag rizst, ez nálunk kb. egy pohárnyi.

A sült hagyma egyik nagy kedvencünk, és már milyen régen csináltam! Az a hagyma, amit legtöbbször a hagymás rostélyoshoz szoktak, „rendes” nevén lyoni hagyma. Felvágtam három jó nagy fej hagymát; először félbe, aztán keresztbe, szálasra. Megszórtam, elkevertem liszttel, most először jutott eszembe, hogy ehhez is kukoricalisztet használjak. Bevált, sokkal kevesebb tapadt rá, és egyenletesen bevonta a hagymát. És a nemrég kipróbált pálmaolajban sütöttem meg, erős lángon, gyorsan, szép aranybarnára.

Serpenyőben pár perc alatt kevés olajon megsütöttem a csirkeszeleteket, kivettem, a helyére került a paprika, azt is átpirítottam, hozzákevertem a főtt rizst.